Békés megye kistérségei
A Dél-békési kistérség Békés megye déli országhatárától észak-északkeleti alakban felnyúló területén (1.050 km2) 21 településen 57.000 embernek ad otthont.
A térség ősidők óta kedvező életfeltételeket biztosított az itt élőknek, mert földje könnyen művelhető, tápanyagban gazdag; jó vízgazdálkodású talajjal, átlagot meghaladó mennyiségű napsütéssel, a földben rejlő tiszta ivóvízzel, építőanyagokkal, földgázzal, kőolajjal is elhalmozta a természet.
Kedvező adottságai ellenére a Dél-békési kistérség az elmúlt évtizedekben rész-ben a geopolitikai, másrészt a társadalmi változások hatására perifériális helyzetbe került, hazánk egyik legfejletlenebb kistérségei közé tartozik. Településeinek (Almáskamarás, Dombegyház, Kevermes, Magyarbánhegyes, Medgyesegyháza, Nagybánhegyes, Szabadkígyós, Battonya, Dombiratos, Kisdombegyház, Magyardombegyház, Mezőhegyes, Nagykamarás, Újkígyós, Csabaszabadi, Kaszaper, Kunágota, Medgyesbodzás, Mezőkovácsháza, Pusztaottlaka, Végegyháza) gazdasági potenciálja a mezőgazdaság helyzetének romlásával összhangban az 1980-as évek végétől folyamatosan romlott.
Úgy tűnik, hogy hazánkban 1989 után végbement társadalmi, gazdasági változá-sok sem kedveztek az itt élőknek, a kistérség relatív leszakadása tovább nőtt.
A térségben élők jogos elvárása: a felzárkózás; diszparitások mértékének csök-kentése, legalább a megyei-, majd a regionális átlag megközelítése a 2007-2013 közötti időszakban.
Kistérség természeti és környezeti adottságai
A kistérség talajadottságait az úgynevezett Békés-Csanádi löszhátság tulajdonságai határozzák meg, amely az ország legalacsonyabban fekvő területe. A síkvidéki felszínen a szél hatására kialakult térszín uralkodó talajfajtája a löszön képződött sötét színű, meszes középkötött vályog. A Békés-Csanádi-háton fekvő térség kedvező természetföldrajzi adottságokkal, kiváló termőképességű mezőségi talajokkal rendelkezik. A Battonya és Pusztaföldvár közötti sáv a Dél-Alföld egyik legkevésbé süllyedő része, a szénhidrogén-felhalmozódások ismert területe. A Maros-hordalékkúp a jó felszín alatti vízbeszerzési lehetőségekre építve a regionális vízellátó rendszer tápterülete, ezért megbízható védelme nélkül kritikussá válhat a megye nagy részének vízellátása.
A térség éghajlata enyhén kontinentális. Az évi középhőmérséklet 10 Celsius-fok felett van; a napsütéses órák száma országosan itt a legmagasabb. A hőigényesebb mezőgazdasági kultúráknak kedvez a térség. A csapadék mennyisége kevésbé kedvező. Az egész körzetre jellemző a jó geotermikus adottság.
Térség növény- és állatvilága
A térség gazdag védett természeti értékekben. Erdői többnyire tele-pítettek. A mezőgazdaságilag hasznosított területek elterjedtebben termesztett haszonnövényei a búza, a kukorica, a lucerna, a napraforgó, a cirok, a fűszerpaprika és a dinnye.
A térség kiemelt jelentőségű területe a tompapusztai löszpusztarét, amely az egykori Maros-ág, a Száraz-ér löszhordalékán kialakult növényzet eredeti látványát nyújtja; kiterjedése 20,9 ha. (Félúton fekszik Battonya és Mezőkovácsháza között a műúttól nyugatra mintegy 500 méternyire.) Elzártsága és a környező településektől való távolsága eredményezhette, hogy az őseredeti állapotokat ma is mutatja. A területet csenkeszes-árvalányhajas-fenyérfüves növénytársulás borítja.
Magasfüvű sztyepp, amely a kontinentális éghajlati viszonyok között az egykori Maros-ág, a Száraz-ér löszhordalékán képződött.
A tompapusztai löszpusztaréthez hasonló élőhely található Pocsaj határában, ott, ahol az Ér átlépi a román-magyar határt. E két terület flóráját sok párhuzam jellemzi.
A térség állatvilága jelentős, fácán-, fogoly-, nyúl- és őzállománya magas volt országos viszonylatban is. A gépesített mezőgazdaság és a vadásztársaságok át-alakulása miatt azonban csökkent a számuk.
A térség több mint 200 állatfaja közül nevezetesebbek az ájtatos manó, a magyar tarsza lomhaszöcske, a sisakos sáska, a pöszörszender és törpeszender lepkék, a délvidéki poszméh, a fürj és a földikutya rágcsáló emlős.
Kistérség térszerkezete
A trianoni határmódosítás következtében a térség természetes gazdasági,-, köz-igazgatási- és kulturális központja a határon túlra értek, ami hosszú évtizedekre visszavetette az itt élők mozgáslehetőségét, gazdasági gyarapodását. A geopolitikai változások kedvezőtlen hatása bizonyos értelemben ma is érezteti hatását, befolyásolja a térség fejlődését.
A Dél-békési kistérséget 18 település alkotja, amelyből három városi rangú: Battonya, Mezőhegyes és Mezőkovácsháza.
A dél-békési terület úthálózatának – a minőségi problémák mellett – súlyos szerkezeti fogyatékosságai vannak. A főút nélküli területnek nincs egyértelmű csomópontja – a települések többségéből számos lényeges célpont csak jelentős kerülővel érhető el, ami a térség belső kohézióját is nehezíti. Az Arad elérését megkönnyítő battonyai határátkelőhely megépítésével bár csökkent a térség elzártsága, de szükség lenne további állandó közúti átkelők nyitására.
A térség telefonhálózata nemrégiben kiépült, de egyes helyeken az alkalmazott technológia, míg másutt műszaki problémák miatt a telefonszolgáltatásban ko-moly gondok vannak. A környezetkímélő infrastruktúrával való ellátottságban a szennyvíztisztítókkal és technológiailag optimális hulladéklerakókkal jellemez-hető települések tűnnek ki, a közműolló nyílása azonban igen nagy. Általában véve alacsony a beépített területeket védő zöldsávok aránya.
A térség közigazgatási infrastruktúrája a megyei átlagnak felel meg (Városi Bíróság Battonya, Közjegyző Battonya, Földhivatal Mezőkovácsháza, végrehajtó Battonya, rendőrkapitányság Mezőkovácsháza; rendőrőrs van Mezőhegyesen, Battonyán, Medgyesegyházán; körzeti megbízott van Almáskamaráson, Dombegyházán, Kaszaperen, Kevermesen, Kunágotán, Magyarbánhegyesen, Medgyesbodzáson, Nagybánhegyesen, Nagykamaráson, Pusztaottlakán, Végegyházán).